A halál elkezdte ténykedését, aminek következtében a Jelenések könyvének egyik jóslata valóra válik. A holtak felélednek és visszatérnek a mindennapi életükhöz (néhányan előtte revansot vesznek a gyilkosaikon).
Bobbyt látszólag nagyon nem izgatja a dolog, ami a fiúk gyanúját is felkelti. Némi áskálódás után kiderül a nagy titok: Bobby felesége is feléledt.
De mivel az Odaát nem lenne Odaát anélkül, hogy valami szar kerüljön az idillt jelképező palacsintába töltelék gyanánt a dolgok váratlan fordulatot vesznek.

Az ötödik évad azon ritka (gyakorlatilag egyetlen kivétele), ahol nem találtam semmi komolyan kifogásolhatót a történetben. A halál persze még nem szerepelt, de úgy látszik, hogy kezdik végre komolyan venni ezt az egész világvége cécót. (Megjegyzendő, hogy elképesztően későn teszik ezt.) Bobby szempontjából különösen érzékeny rész volt, aminek végre kihasználták a potenciálját és jól aknázták ki a karakterek közötti konfliktusok lehetőségeit.

Látvány szempontjából nézve nem volt igazán kiemelkedő a rész, bár nem is olyan epiód volt, amit agyon kellett CGI-ozni. A sérülések viszont szépen voltak kidolgozva, így a sminkeseknek elismerés jár a munkájukért.

A színészi alakítások. Itt is végre nyugodt szívvel tudok adni ötös a főbb szereplőknek. Jared és Jensen közül az utóbbi kapott nagyobb hangsúlyt meglátásom szerint, de  mindkettena feladattól elvárhatót hozták ki a szerepeikből.